Teszt: Carmex original és strawberry

Az első igazi bejegyzésem rögtön egy teszt, mégpedig arról az ajakápolóról, ami szinte mindenki kedvence. Sok cserepes száj köszönheti neki új életét, kiszáradt ajkak millióinak önbizalmát adta már vissza ez a  csomagolás tekintetében ragasztóra inkább, mint ajakápolóra hasonlító csodaszer. Nagyon titokzatos vagyok, de most elárulom, hogy a címben hatalmas betűkkel szereplő Carmex termékekről lesz szó, igen.: ] Két fajtájukat próbáltam, az egyik a stift, a másik pedig a tubusos verzió.

Ahogy már írtam, a csomagolás alapján nem sokan sejtenék, hogy valójában mi is az, amit éppen a szánkra kenünk. Emlékszem, mikor először használtam a stiftet emberek között, többen megdöbbenéssel vegyes elszörnyedés kíséretében kérdezték: te TÉNYLEG ragasztót kensz a szádra? 

Mit tehet ilyen kérdések esetén egy sminkmániás? Természetesen azonnal népszerűsíteni kezdtem Mr. Carmexet, nem is sikertelenül, azóta több darab az ismerőseim körében lelt gazdára. 

Állag, illat, íz: Elsőre azt gondoltam, hogy nagyon hasonló tapasztalataim lesznek a két esetben, de kiderült, hogy nem annyira egyszerű eset ez. Állagra a stíft sokkal viaszosabb, nehezebb, mint a tubusos verzió, amely inkább egy szájfényre hasonlít. A stift enyhén csillog, de szinte alig, a tubus nem csak érzetre, hanem kinézetre is szájfényhatású. A stift, amely az original verzió, sokak szerint annyira büdös, hogy használhatatlan, de szerintem nem az, sőt a mentaillata nekem kifejezetten kellemes. Persze az íze hagy némi kívánnivalót maga után, ezt aláírom, én is szívesebben eszegetek egy hatalmas fagyikelyhet karamellöntettel, de az arra is való, a Carmex pedig szájápolásra, nem az ízlelőbimbók gyönyörködtetésére, szóval  kénytelen vagyok megbarátkozni a műanayagízzel. Az, hogy az epres verzió eperillatú, nem teljesen fedi a valóságot. Az első felkenés után kicsit megijedtem, de azután barátnőmmel egyeztettünk, hogy az ő szeme előtt sem ugráltak óriási, érett piros eprek használat közben, szóval nem azért éreztünk fura illatot, mert romlott a termék. Egyszerűen nem az a tiszta eperillat, elég erőteljesen érezhető műanyagszaggal keveredik, de abszolút megszokható.

Használat: a stift egyértelmű, a tubusos verzió viszont csalóka lehet: elég egy picit kinyomni a tubusból, ez az ajkakkal érintkezve a melegtől azonnal megolvad, és bőven elég lesz.

Hatás: én itt fedeztem fel a legnagyobb különbséget. A stift azonnal használt, hiszen viaszosságával egy, a szájjal szinte egybeolvadó védőréteget képez, amely nagyon lassan kopik, így hosszú időn keresztül ápol. Gyógyszerszedés miatt borzasztóan száraz és cserepes ajkakon teszteltem, és nem túlzok, csodát tett. Pár óra alatt a sebes, kiszáradt szám eltűnt, pár nap után pedig már akkor sem estem kétségbe, ha esetleg ajakápoló nélkül indultam el otthonról, annyira rendbehozott ez a kis csodaszer. A tubussal már voltak gondok. Az állaga szájfényszerű, így sokkal hamarabb kopik, mint a stift. Így az ápolásra is sokkal kevesebb idő jut, legalábbis nálam, én nem szeretek szájfényt óránként újrakenni. Ezért számomra ez kevésbé hatásos, mint a másik verzió. Persze ez is jót tesz, csak az én esetemben olyan dolgokkal kell megküzdenie egy ajakápolónak, ami tényleg nagy kihívás, így nekem a stift jobban bevált.

Ő már elfogyott, szegénykém.

Ajánlom? Extra száraz szájakra a stiftet, nem olyan vészes esetekre pedig a tubust nyugodt szívvel, egy próbát mindenképpen megérnek.

Lelőhely: a stiftet a DM-ben, Rossmannban, patikákban is megtaláljuk, a tubusosat én eddig csak patikában láttam, de ott is csak az eredeti verziót, az epreset az Ó utcai sminkboltban keressétek.: )

Ár: kb. 1000-1200 Ft.

További szép napot nektek!: ]